Minden, amit a gluténérzékenységről és a gluténmentes étkezésről tudni érdemes
Divat? Hóbort? Vagy komoly betegség, amelyre figyelni kell?
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a különböző média felületeken a különféle ételérzékenységek, allergiák, intoleranciák.
Bizonyára hallottál már laktózintoleranciáról (tejcukorérzékenység), mogyoróallergiáról, pollenallergiáról, porallergiáról és irritábilis bél szindrómáról is, de napjainkban az egyik „legfelkapottabb” érzékenység a gluténérzékenység. Nem véletlen tehát, hogy egyre több gluténmentes étterem jelenik meg a világ nagyvárosaiban.
Nem könnyű eligazodni a sokféle kifejezés tengerében, ezért az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit a gluténérzékenységről, a cöliákiáról és a gluténmentes étkezésről tudni érdemes.
Megtudhatod, melyek a gluténérzékenység legjellemzőbb figyelmeztető jelei, tünetei, hogyan kezelhető ez az állapot, milyen típusai vannak a cöliákiának, mi az NCGS, miért és kinek van szüksége gluténmentes diétára, miért egyre több manapság a gluténérzékeny, és hasznos információkat szerezhetsz a gluténmentes étrend alapjairól is.
Fontos kiemelni, hogy jelen cikkben elhangzó információk pusztán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi tanácsadásnak! Egészségügyi probléma esetén mindenképpen konzultálj megfelelő engedélyekkel és képesítéssel rendelkező szakorvossal! Ha úgy gondolod, orvosi ellátásra van szükséged, sürgősen fordulj szakemberhez!
A gluténérzékenység tünetei, leggyakoribb figyelmeztető jelei és kezelése
A gluténérzékenység vagy gluténintolerancia meglehetősen gyakori probléma, a népesség elég nagy százalékát érinti.
Jellemzően a búzában, árpában és rozsban jelenlevő fehérje elfogyasztását követő kellemetlen tünetek összessége tekinthető gluténérzékenységnek.
A probléma viszont komolyabb, mint sokan gondolnák. Habár sok tünet más betegségre is utalhat (ezért is fontos orvosi tesztekkel, vizsgálatokkal kizárni minden más okot, mielőtt valakit gluténérzékenynek „nyilvánítanak”). A tünetek sokfélék lehetnek, némelyik látszólag nincs is összefüggésben az emésztéssel.
1. Puffadás
A puffadás a gluténérzékenység egyik leggyakoribb tünete. A kellemetlen feszülés, telítettség érzés a gyomorban étkezés után jelentkezik, ami nem csak kellemetlen, de komoly problémára is utalhat. Természetesen a puffadásnak számos kiváltója lehet, de ez az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a gluténérzékeny páciensek felkeresik az orvosukat.
2. Hasmenés, székrekedés
Időnként az egészséges emésztőrendszerrel rendelkező embereknél is előfordulhat hasmenés vagy székrekedés, ez teljesen normálisnak tekinthető. A jelenség akkor adhat okot az aggodalomra, ha rendszeressé válik. A hasmenés és a székrekedés a puffadás mellett a gluténintolerancia második leggyakoribb tünete, amely a bél gyulladásos állapotára vezethető vissza.
A gyulladás gluténfogyasztás után lép fel, amely károsítja a bél nyálkahártyáját, ezáltal csökken a tápanyag felszívódás mértéke, diszkomfortérzés, hasmenés vagy székrekedés lép fel. A gyakori hasmenés olyan súlyos egészségügyi problémákat okozhat, mint aki száradás és az állandó fáradtság.
3. Has-, és fejfájás
A fejfájás, migrén világszerte rengeteg embert érint, de több tanulmány is kimutatta, hogy a gluténintoleranciában szenvedők kifejezetten hajlamosak lehetnek a fejfájásra és a hasfájásra (ami szoros összefüggésben áll a fent említett emésztőrendszeri panaszokra, mint a puffadás, a hasmenés és a székrekedés). Ha a fej-, és a hasfájás rendszeressé válik, és nem tudod, mi lehet a kiváltó ok, elképzelhető, hogy gluténérzékeny vagy.
4. Állandó fáradtság
A fáradtság teljesen természetes reakció, általában semmi köze a betegségekhez. Azonban ha állandó fáradtságot érzel, érdemes kideríteni, mi lehet a kiváltó ok. A gluténérzékeny páciensek gyakran tapasztalhatnak fáradtság érzést, különösen gluténtartalmú étel elfogyasztása után. Sőt, a gluténérzékenység vashiányos vérszegénységet is okozhat, amelynek szintén gyakori tünete a fáradtság és az energiahiány.
5. Megmagyarázhatatlan súlycsökkenés
A hirtelen, megmagyarázhatatlan súlyvesztés mindig aggodalomra ad okot. Habár a súlyvesztésnek többféle kiváltó oka lehet, a cöliákiában szenvedő páciensek jelentős százaléka tapasztal drasztikus súlycsökkenést még a diagnózis felállítása előtt. A súlycsökkenés egyik legfőbb „okozója” a rossz felszívódás, de természetesen a hasmenés is a lehetséges okok közé sorolható.
6. Zavartság
Sokan nem gondolnák, de a gluténérzékenység tünetei nem kizárólag az emésztőrendszerre korlátozódnak. A gluténintoleranciában szenvedő páciensek gyakran számolnak be feledékenységről, zavartságról, mentális fáradtságról, ami szintén a gluténfogyasztásra vezethető vissza. A pontos ok egyelőre nem ismert, de a tünetet a bizonyos antitestekre adott reakció okozhatja.
A gluténérzékenység kezelése: gluténmentes diéta
Emésztőrendszeri tünetek tartós fennállása esetén javasolt gasztroenterológus szakorvost felkeresni, aki a panaszok alapján fel tudja állítani a pontos diagnózist. Szerencsére gluténmentes diéta betartásával a páciens tünetmentessé tehető. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon NCGS esetén is ugyanolyan szigorú diétára van-e szükség, mint cöliákia esetén. Mivel egyelőre nem áll rendelkezésre mindenre kiterjedő kutatási anyag a gluténérzékenységről, az egyénre szabott, gluténmentes étrend összeállításához kérd dietetikus szakember segítségét!
A cöliákia típusai és az NCGS
Mielőtt megismerkedünk a cöliákia típusaival, fontos tisztázni, mi a különbség gluténintolerancia – más néven cöliákia – és az NCGS között.
A cöliákia (közismert nevén „lisztérzékenység”) a világ népességének nagyjából 1 százalékát érintő, egész életen át fennálló autoimmun betegség, mely esetén a táplálkozással bevitt glutént a szervezet nem tudja lebontani, ami emiatt kölcsönhatásba lép a bél nyálkahártyájával, és ennek hatására az immunrendszer ellenanyagot kezd termelni a szervezet saját szövetei ellen.
Ez a folyamat komoly károkat okozhat az emésztőrendszerben, károsíthatja a bélnyálkahártyát. A cöliákiával ellentétben az NCGS (nem cöliákiás gluténérzékenység) a gluténérzékenység egy „enyhébb” formája, általában felnőttkorban jelentkezik, és habár antitestek hiányában nem mutatható ki szerológiai vizsgálatokkal, ugyanúgy okozhat panaszokat.
Gluténmentes diétával mindkét betegség kordában tartható, NCGS esetén pre-, és probiotikumok fogyasztása is javasolt.
A cöliákia típusai:
Manifeszt vagy más néven szimptómás cöliákia
Két altípust különböztetünk meg. Az egyik a cöliákia klasszikus formája, mely a fent említett emésztőrendszeri tünetekkel, felszívódási zavarral jár, és bélnyálkahártya-károsodást okozhat.
Az atípusos változat abban különbözik a klasszikustól, hogy bár nyálkahártya károsodás ebben az esetben is megfigyelhető, a tünetek nem az emésztőrendszerre koncentrálódnak (fejfájás, migrén, szorongás, depresszió stb.).
Lappangó cöliákia
Felismerése nem könnyű, hiszen ebben az esetben nem állandó problémáról van szó. A páciensnél előfordulhat nyálkahártya károsodás, mely gluténmentes diéta követésével regenerálódik. A károsodás gluténfogyasztás hatására ismét bekövetkezhet. Vérvizsgálattal kimutatható.
Csendes cöliákia
Ebbe a csoportba tartoznak azok a páciensek, akik bár vizsgálattal kimutathatóan gluténérzékenyek, általában tünetmentesek. Mivel a családi halmozódás megfigyelhető a cöliákiásoknál, a csendes cöliákia jellemzően cöliákiások családtagjainak fordul elő. Jellemzően valamilyen más vizsgálat során, véletlenül azonosítják a betegséget.
Refrakter cöliákia
Az a páciens tekinthető refrakter cöliákiásnak, akinek a szervezete nem reagál a gluténmentes diétára, panaszai nem enyhülnek, sőt állapotuk súlyosbodhat is.
Miért szükséges a gluténmentes étrend? Miért egyre több a gluténérzékeny?
A gluténmentes étrend a cöliákiás és a nem cöliákiás glutén szenzitivitásra is megoldás lehet, azonban nem árt néhány fontos szempontot tisztázni a diéta megkezdése előtt. Ha a páciens diagnosztizáltan cöliákiás „kötelező” életmódot váltania és átállnia gluténmentes étrendre az egészsége megőrzésének érdekében.
Az NCGS-ben szenvedő betegek is tünetmentesen élhetnek a gluténmentes diéta betartásával. Ezekben az esetekben azért is szükséges a gluténmentes táplálkozás, mert csak így akadályozható meg a további, súlyos bélnyálkahártya károsodás, ami a súlyos felszívódási zavar kiváltója lehet.
Sokan vannak olyanok, akik pusztán „divatból” akarnak gluténmentesen étkezni. Fontos észben tartani, hogy a gluténmentes étrend általában „szegényebb” olyan tápanyagokban, mint a rost, a vas, a folsav, a niacin, a B-12 vitamin, a kálcium, a cink és a riboflavin.
Épp ezért fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő vitaminbevitelre a diéta során. Kiváló rostforrás lehet a barnarizs, a gyümölcsök, a zöldségek és a bab. A gluténmentes diéta során a hal, a csirke és a sovány marhahús fogyasztása is javasolt a vastartalmuk miatt. Ha a gluténérzékenység nem párosul laktózérzékenységgel, a kálcium és a B vitaminok pótlása tejtermékek fogyasztásával is biztosítható.
Számos elmélet látott már napvilágot arról, vajon miért növekszerik a gluténérzékenyek száma ennyire drasztikusan az utóbbi években. Az alábbiakban a két legismertebb elméletet ismerheted meg.
1. Túl sok gabona az étrendünkben
Glutén szinte minden élelmiszerben található, hiszen az ételek egyik legfőbb alkotóeleme a búza. Az elmélet hívei szerint az őskori vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember étrendje korántsem volt ennyire telített búzával. A boltokban kapható különféle készételek tele vannak búza gluténnal, tehát napjainkban a gluténfogyasztás rendkívüli mértékben megnőtt.
Sokan ezzel magyarázzák a gluténérzékenyek számának növekedését. Jelenleg nincs számszerűsíthető adat az elmélet alátámasztására, de általánosságban elmondható, hogy „túl sok semmiből sem jó”.
2. Túlzott antibiotikum fogyasztás
A túlzott antibiotikum fogyasztás szinte minden országban megfigyelhető, a veszélyeire azonban csak kevés helyen hívják fel a figyelmet. Sok olyan esetben is az antibiotikumtól reméljük a gyógyulást, amikor az antibiotikum hatástalan. Ilyenek például a vírusos megbetegedések és az influenza is.
A legtöbb antibiotikum képtelen kizárólag a problémás mikrobákat megtámadni, ezért az összeset megtámadja, beleértve az egészségeseket is. Nem szabad megfeledkezni a belekben élő mikrobáktól, hiszen védekező rendszerünk nagy része a belekben található. A bélben élő baktériumok felelősek az egészségünkért, tehát ha ezek a baktériumok elpusztulnak, a szervezet nem képes védekezni, és az emésztés sem lesz megfelelő.
A gluténmentes étrend alapjai
A gluténmentes diéta lényege, hogy a búza és más gabonafélék használata, fogyasztása kerülendő viszont olyan helyettesítő táplálék fogyasztása javasolt, amellyel pótolhatók a létfontosságú tápanyagok.
Épp ezért a gluténmentes étrend betartása komoly odafigyelést igényel. A fogyasztható friss élelmiszerek közé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, bab, magvak feldolgozatlan formában, tojás, sovány friss húsok, halak, zsírszegény tejtermékek (ha a gluténérzékenység nem párosul laktózintoleranciával).
Sokak számára meglepő lehet, hogy vannak olyan gabonák, lisztek, melyek gluténmentes diétába is beilleszthetők.
Ezek a következők: amaránt (a világ számos részén elterjedt, egyik közismert neve az álgabona), hajdina (palacsinták kiváló búzaliszt-helyettesítő alapanyaga), kukoricaliszt, len, gluténmentes lisztek (kereskedelmi forgalomban kaphatók különféle gluténmentes lisztek előre bekeverve: rizs, szója, burgonya és babliszt), köles, quinoa, rizs, cirok, tápióka (más néven kasszáva vagy manióka), teff (egyre népszerűbb, bár kevésbé ismert gluténmentes afrikai gabona, amely, amellett, hogy a fogyókúrázók nagy kedvence, szuperélelmiszernek is tekinthető).
Ha gluténmentes étteremben járunk, biztosak lehetünk abban, hogy a felszolgált ételek gluténmentesek, és keresztszennyeződés sem fordulhat elő (keresztszennyeződés veszélye akkor állhat fenn, ha a konyhán más, nem-gluténmentes alapanyagokat és gluténmentes alapanyagokat egy helyen tárolnak, dolgoznak fel).