A legendás francia aperitif, amit az abszint tilalma tett híressé
Kulcsszavak
A legendás francia aperitif, amit az abszint tilalma tett híressé
Közel 100 éves hagyománnyal rendelkezik a francia ital, aminek létrejötte egy törvénymódosításnak köszönhető.
Nehéz lenne elképzelni Franciaországot a híres aperitife, a pastis nélkül, amely amellett, hogy az országban eladott alkoholok egyötödét teszi ki, Pikárdia régió elsőszámú szeszes italának számít. A gyógynövénylikőr 1914 után terjedt el széles körben, miután a francia kormány betiltotta az akkor rendkívül népszerűnek számító abszintot – írja a BBC.
Az abszint térhódítása még a 19. században kezdődött, miután egy filoxérajárvány (a szőlőtetű, a szőlő gyökerein élősködő rovar által okozott betegség) az ország szőlőültetvényeinek közel felét kiirtotta. Nem sokkal később a bor mellett a sört is kiszorította az északi területeken. Elterjedése ellenére 1908-ban Svájcban, majd 1914-ben Franciaországban is betiltották, mivel úgy tartották, hogy a rendszeres fogyasztása „őrültté teszi az embert.“ Az első világháború után, 1920-ban a kormány enyhített az ánizsos italok előállítására vonatkozó szabályokon, az alkoholtartalmát először 30-, majd két évvel később 40 százalékban maximalizálta.
Így vált a korlátozás feloldása után a pastis az abszint utódjává, ám valójában a gyógynövényes ízprofilon kívül nem sokban hasonlítanak. Akkoriban csupán két rivális márka kínálatában volt jelen a különleges ánizslikőr: a Pernod valamint a Ricard. Utóbbi márka alapítója Paul Ricard volt, aki ugyan csak jóval később, 1932-ben kezdte árulni saját változatát (a Pernod már 1918-ban piacra dobta az anisette-et), ám ügyes marketingfogásainak köszönhetően sokkal népszerűbbé vált. A két cég végül 1975-ben Pernod Ricard néven egyesült, azóta a márka egyet jelent a pastissal.
Miből készül az ital?
Eredetileg az anisette (ánizs ízű likőr) változata, amely főleg csillagánizst, cukrot, valamint az édesgyökér természetes kivonatát tartalmazza. Az alkoholtartalma ma már jellemzően a 40-45%-ot is elérheti. A hetvenes évektől kezdve a gyártók költéshatékonyság miatt valódi fűszerek helyett gőzdesztillált illóolajokat és aromákat használnak az elkészítéséhez.
A francia hagyomány szerint étkezés előtt fogyasztják, általában 2 cl-t jéghideg kristályvízzel hígítanak. Gyakori változataiban sziruppal is édesítik: az élénkzöld menta és a pastis keveréke a perroquet, míg grenadinszirup hozzáadásával tomate fantázianéven árulják. Legnépszerűbb változata azonban a mauresque, amelyet az Orgeat-ként ismert mandulasziruppal ízesítenek.
Az utóbbi években a mixológusok rengeteget kísérleteztek vele, ám ennek ellenére a mai napig az eredeti formája a legnépszerűbb. Érdekesség, hogy nemcsak a pastis tudta fenntartani a presztízsét, hanem a Ricard is. Habár léteznek más márkák – a felső kategóriás Henri Bardouin-tól a bio Distillerie de la Plaine-ig – de 2022-ben a Ricard nem csak a legtöbbet eladott pastis volt Franciaországban; hanem a legtöbbet eladott termék a hipermarketekben, megelőzve az ásványvizet, a Coca-Colát és a Nutellát. Sőt, 2024-ben, a karácsonyi ünnepek előtt még a pezsgőt is megelőzte.
Képek forrása: Shutterstock