A mai hűtőszekrények számunkra magától értetődő, biztonságos háztartási eszközök. De kevesen tudják, hogy a készülékek első generációi halálos veszélyt is rejthettek magukban.

Az 1920-as években megjelent korai hűtőgépek hatalmas előrelépést jelentettek az élelmiszer-tárolásban. A működésükhöz azonban mérgező és gyúlékony gázokat használtak, így a szivárgások, tüzek és robbanások sem voltak ritkák. Ezen a problémán próbált segíteni Albert Einstein és magyar kollégája, Szilárd Leó.

1926-ban a két tudós kifejlesztett egy különleges szivattyút, amely kiküszöbölte a meghibásodásra hajlamos szelepeket. Az általuk megalkotott rendszer nem tartalmazott mozgó alkatrészeket, és elektromágneses mező segítségével sűrítette a hűtőközeget. Fontos újításnak számított az is, hogy a működéséhez nem villanyáram, hanem csupán egy hőforrás kellett. Miután sikerült kifejleszteniük egy stabilan működő prototípust, 1927-ben szabadalmat adtak be – írja a Daily Meal.  

A találmány azonban rosszkor született. A gazdasági világválság, a fasizmus felemelkedése és a piaci verseny egyaránt keresztülhúzta a számításaikat. Bár az Electrolux megvásárolta a szabadalmat, a nehéz gazdasági helyzetben nem volt nagy kereslet az újfajta hűtőszekrényre.

Fontos megemlíteni, hogy mindeközben Amerikában a General Motors mérnökei előálltak egy másik megoldással: Thomas Midgley 1928-ban kifejlesztette a freont (színtelen gáz, más néven R-22, a hűtőrendszerben folyadékká, majd ismét gázzá alakulva tette lehetővé a hűtési ciklust), amely jóval biztonságosabb volt, mint a korábbi mérgező gázok, és még hatékonyabban is működött. Mire Einstein és Szilárd az 1930-as években Amerikába emigrált, a freon már elterjedt, és a hűtőszekrény a legtöbb háztartás alapfelszerelésévé vált. A két tudós ezért más területeken kerestek új kihívásokat.

1939-ben például közösen írtak levelet Franklin D. Roosevelt elnöknek, figyelmeztetve, hogy Németország atomfegyver fejlesztésén dolgozhat. Ez a levél indította el a Manhattan-tervet, amely végül hozzájárult a második világháború lezárásához, és egyben elindította az atomkorszakot.

Sokan nem tudják, de a freon később az ózonréteg pusztulásának egyik fő okozója lett, így mára fokozatosan kiváltják kevésbé káros anyagokkal. Az Einstein–Szilárd-hűtőszekrény azonban nem tért vissza: bár áram nélküli működése miatt ígéretes lehetett volna az áramellátással nem rendelkező térségekben, végül elfeledett találmány maradt a technikatörténetben.

Képek forrása: Unsplash