Egy friss kutatás arra jutott, hogy a koronavírus-járvány hosszú távon az ízlelés működésében is változásokat okozhat.

A járvány elején hamar kiderült, hogy a COVID egyik jellegzetes tünete az íz- és szaglásvesztés. Kezdetben átmeneti tünetnek tűnt, és sok esetben néhány hét alatt meg is szűnt. Ugyanakkor egyre több tapasztalat mutatja, hogy az ízérzékelés egyes esetekben hónapokkal, akár évekkel később sem áll vissza teljesen. Egy, a Chemical Senses folyóiratban publikált tanulmány konkrét magyarázatot ad arra, mi állhat a tartós ízérzékelési zavarok mögött. A vizsgálatban olyan embereket elemeztek, akik több mint egy évvel a fertőzés után is ízlelési problémákról számoltak be. Az eredmények szerint elsősorban az édes, keserű és az umami ízek érzékelése sérül, miközben a sós és savanyú ízek többnyire megmaradnak, írja a Food & Wine.

A tanulmány szerint a háttérben konkrét biológiai változások állnak. Az ízlelőbimbóinkban csökkenhet egy fontos molekula, az úgynevezett hírvivő RNS szintje, amely kulcsszerepet játszik az ízek „továbbításában” az agy felé. Ha ez a rendszer gyengébben működik, az ízek is tompábbá válnak – mintha lehalkítanánk a hangerőt. A kutatók arra is rámutattak, hogy az ízlelés működése mellett az ízlelőbimbók szerkezete is megváltozhat. Bizonyos esetekben az ízlelőbimbók felépítése is rendezetlenebbé válik, ami tovább rontja az érzékelést. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy „valami nem stimmel”, hanem arról, hogy a rendszer több szinten is megváltozik bennünk.

Honnan tudjuk, hogy minket is érint?

Ha az ízérzékelés a fertőzés után sem állt vissza, néhány jel erre egyértelműen utalhat. Az ételek íze tompábbá válik, kevésbé intenzív, vagy egyszerűen eltér a megszokottól. Gyakran éppen az édes, keserű és umami ízek érzékelése gyengül, miközben a sós és savanyú ízek többnyire megmaradnak. A szaglás is torzulhat vagy csökkenhet, és ezek a változások akár hónapokon át fennmaradhatnak.

A nehezebb kérdés az, hogy mit tehetünk. Egyelőre nincs biztos megoldás, de a szakértők szerint vannak módszerek, amelyekkel próbálkozhatunk. Ilyen például a szaglás tréning, amikor meghatározott illatokat – például citromot, rózsát, eukaliptuszt vagy szegfűszeget – szagolunk naponta kétszer, hosszabb időn keresztül. Ez időigényes folyamat, és nem minden esetben vezet eredményre, de előfordul, hogy javulást eredményezhet.

Képek forrása: Unsplash