Az ázsiai konyha egyik alapvető élelmiszere, magas fehérjetartalma miatt nem mellesleg kiválóan alkalmas a húspótlásra.

A tofu népszerűségének köszönhetően ma már szinte mindenhol elérhető a világon. Évszázadokkal ezelőtt azonban elsősorban az olyan ázsiai országokban fogyasztották, mint Japán vagy Korea. Tápanyagtartalma miatt fontos szerepet tölt be a vegetáriánusok és vegánok étrendjében. Elterjedésének hála hazánkban gyakorlatilag bármelyik élelmiszerboltban megvásárolhatjuk, így a beszerzése egyáltalán nem ördöngös feladat. 

Sokan nem tudják, ám a tofut évezredekkel korábban, a becslések szerint a Han-dinasztia (i. e. 206-220) idején találták fel. Az étel eredetével kapcsolatban több elmélet is létezik, a legismertebb verzió szerint a megalkotását egy szakácsnak köszönhetjük, aki egy napon kísérletezni kezdett a konyhában. Az egyik próbálkozása során úgy döntött, hogy egy adag főtt szójababot nigarival (az a folyadék, amely a tengervízből kicsapott só után marad) ízesít, amiből végül összeállt a bab túró, azaz közismertebb nevén a tofu – írja a Love Food.

Egy másik ismert legenda arról számol be, hogy a létrejötte valójában egy kényszerhelyzetnek köszönhető: egy férfi főtt szójababból készített egy lágy, puha ételt, hogy azzal etethesse a gondozásra szoruló, idős szüleit. 
De pontosan hogyan áll össze a tofu és mi az a szójabab?

A tofu tulajdonképpen egy túró, ám nem tejből, hanem szójatejből készül. A szójatejet pedig a már említett szójababból nyerik ki, ami a nevével ellentétben nem hüvelyes, hanem egy olajos mag. Az előállításához a szójababot beáztatják, összetörik, felforralják, majd leszűrik (így jön létre a szójatej). Ezután különböző oltóanyagokat kevernek hozzá, hogy megkapja a jellegzetes, szivacsos formáját. Fontos megjegyezni, hogy több fajtája is létezik, készítik lágyabban, keményebben, de még szárítva is. Alapvetően semleges ízű és szagtalan, ám főzés során pillaantok alatt átveszi a többi alapanyag, fűszer ízét. Emiatt rendkívül változatosan felhasználható, azaz sósan és édesen egyaránt fogyasztható és gyakorlatilag bármilyen zöldséggel, körettel kombinálható. 

Egyik legjobb tulajdonsága, hogy gazdag fehérjeforrás, emellett pedig rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, beleértve a vasat, a kalciumot és többféle B-vitamint is. Ráadásul alacsony kalóriatartalma miatt a legtöbb diétába beilleszthető. Éppen ezért remek kísérője bármilyen ételnek. Ha még sosem kóstoltuk, de kedvet kaptunk a kísérletezéshez, egyszerűen csak dobjuk bele bármilyen zöldséges egytálételbe, és fogyasszuk ízlés szerint fűszerezve. 

Képek forrása: Shutterstock