Ma már nehéz elképzelni, de néhány évtizede még az ólommal forrasztott konzervdobozok és a veszélyes adalékanyagok is teljesen megszokottnak számítottak az élelmiszeriparban.

Az elmúlt fél évszázadban alaposan átalakult az élelmiszeripar, vele együtt pedig az is, mit tartunk biztonságosnak. Az 1970-es években például több olyan összetevő és gyártási eljárás is elterjedt volt, amelyről később komoly egészségügyi kockázatok derültek ki. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek közül többet fokozatosan kivontak a forgalomból, másokat pedig teljesen betiltottak. A Mashed cikke alapján most ebből mutatunk néhányat.

Ciklamáttal édesített üdítők

A diétás üdítők az 1950-es és 1960-as években robbantak be az Amerikai Egyesült Államokban. A gyártók sorra dobták piacra cukormentes italaikat, amelyekhez előszeretettel használták a ciklamát nevű mesterséges édesítőszert. Az 1937-ben felfedezett anyag 30-50-szer édesebb a cukornál, miközben gyakorlatilag kalóriamentes, ráadásul olcsón előállítható volt. Nem meglepő, hogy hamar az üdítőipar egyik kedvenc alapanyagává vált. A helyzet 1969-ben változott meg, amikor egy állatkísérlet felvetette, hogy a ciklamát növelheti bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) még abban az évben visszavonta az anyag biztonságos besorolását, a tiltás pedig 1970 februárjában lépett életbe.

A későbbi kutatások már jóval árnyaltabb képet mutattak, és nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy a ciklamát rákkeltő lenne. Az USA-ban ennek ellenére ma sem engedélyezett élelmiszer-adalékanyagként, az Európai Unióban viszont E952 néven, szigorúan meghatározott mennyiségi korlátok mellett továbbra is használható.

Ólommal forrasztott konzervdobozok

A konzervdoboz ma az egyik leghétköznapibb élelmiszer-csomagolásnak számít, az 1970-es években azonban még egy ma már meghökkentő technológiát alkalmaztak a gyártásuk során. A dobozok illesztéseit gyakran ólomtartalmú forraszanyaggal (alacsonyabb olvadáspontú fémötvözet, amellyel két fém munkadarabot lehet egymáshoz rögzíteni) zárták le. A módszer az Egyesült Államokban rendkívül elterjedt volt. Az FDA adatai szerint 1979-ben a konzervek mintegy 90 százaléka még ilyen eljárással készült. A hosszabb tárolás során azonban az ólom bekerülhetett az élelmiszerbe, így a konzerv tartalmával együtt az emberi szervezetbe is.

Ma már tudjuk, hogy az ólom már kis mennyiségben is káros lehet, a gyermekek fejlődő idegrendszere pedig fokozottan érzékeny rá. Az USA-ban ezért az FDA 1991-ben megtiltotta az ólomforrasztás használatát az élelmiszer-konzervek gyártásában, 1994-től pedig az ilyen dobozok forgalmazását is betiltotta.

Transzzsírokban gazdag margarinok

A margarin népszerűsége a második világháború idején ugrott meg, amikor a vajhiány miatt egyre többen választották az olcsóbb alternatívát. Az 1970-es évekre már az amerikai háztartások alapvető élelmiszerévé vált, és sütéshez, főzéshez, valamint kenyérre kenve is rendszeresen fogyasztották. Sok margarin részlegesen hidrogénezett növényi olajokból készült. Az eljárással a folyékony olajból szilárdabb, jól kenhető és hosszabban eltartható zsiradékot lehetett előállítani, közben azonban mesterséges transzzsírsavak is keletkeztek.

A kutatások később egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a transzzsírok fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázata között. A gyártók ezért fokozatosan átalakították termékeiket, az FDA pedig 2015-ben kimondta, hogy a részlegesen hidrogénezett olajok többé nem tekinthetők általánosan biztonságosnak. Az amerikai élelmiszeriparnak 2021-ig kellett kivezetnie ezeket az összetevőket. Maga a margarin tehát nem tűnt el a boltokból, a korábban széles körben használt részlegesen hidrogénezett olajokat azonban már nem alkalmazhatják úgy, ahogy az 1970-es években tették. Az Európai Unió más utat választott: 2021 óta szigorú határérték korlátozza az élelmiszerekben található ipari transzzsírok mennyiségét.

Forrás: Unsplash