Skip to main content

Káros hatása is lehet, ha nem megfelelően főzzük ezt az alapanyagot

Káros hatása is lehet, ha nem megfelelően főzzük ezt az alapanyagot

Bár egyre többen térnek át a nyers vagy minimálisan főzött növényi étrendre, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) arra figyelmeztet, hogy a nem megfelelően főzött bab komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Az EFSA legújabb értékelése szerint a hüvelyesekben természetesen előforduló fehérjék, az úgynevezett lektinek, ha nyersen vagy nem kellően átfőzve fogyasztjuk őket, emésztési problémákat és immunhatásokat okozhatnak. A felülvizsgálatot az Európai Bizottság rendelte meg a nem megfelelően főzött babhoz és más hüvelyesekhez kötődő ételmérgezéses esetek miatt.

A lektinek számos hüvelyesben, gabonában és zöldségben megtalálhatók, és a növények védelmét szolgálják a kártevőkkel szemben. Bár legtöbbször ártalmatlanok, a nyers babban található változatok hányingert, hányást, hasi fájdalmat és hasmenést okozhatnak.

Az EFSA szakértői különösen a vörös vesebabban megtalálható fitohemagglutininre (PHA) figyeltek, ez ugyanis a legtoxikusabb lektin, amely a vékonybélre gyakorolt hatása miatt a legnagyobb egészségügyi kockázatot hordozza – olvasható a New Food cikkében.

bab

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a megfelelően elkészített hüvelyesek teljesen biztonságosak. Az EFSA ajánlása szerint a hüvelyeseket főzés előtt 6–12 órán át érdemes vízben áztatni, majd a vizet lecserélve legalább 30 percig 100 Celsius-fokon főzni.

Az elkészítési idő fajtától függően változhat, de a babnak teljesen puhára kell főnie. Az olyan háztartási módszerek, mint a gőzölés, a mikrohullámú sütő vagy a pirítás, kevésbé hatékonyak a lektinek inaktiválásában.

Az EFSA emellett azt is kiemeli, hogy további kutatások szükségesek a nyers és feldolgozott ételek lektintartalmáról, valamint ezek emberi és állati szervezetre gyakorolt hatásairól.

Mennyit fogyasztanak a magyarok?

Bár a hüvelyesek megfelelő elkészítése elengedhetetlen az egészségünk megőrzéséhez, a magyarok többsége egyébként is viszonylag ritkán fogyasztja ezeket.

Az Agrárszektor által szemlézett, a Bonduelle 2019-es, országos reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek mindössze 43 százaléka sorolta a hüvelyeseket az első három kedvenc zöldsége közé, míg a legnépszerűbbek a paradicsom, a burgonya és a paprika voltak.

A felmérés ezer, 18–59 év közötti válaszadó bevonásával készült a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közreműködésével, és azt mutatta, hogy a friss zöldségek naponta történő fogyasztása sem általános: mindössze a válaszadók 37 százaléka jelölte ezt.


Képek forrása: Unsplash