A mikrohullámú sütő az egyik leggyakrabban használt konyhai eszközünk, mégis rengeteg félreértés övezi. Tényleg tönkreteszi a vitaminokat? Veszélyes előtte állni? És mi a helyzet a műanyag dobozokkal? A The Daily Meal most élelmiszer-szakértő segítségével vette sorra a leggyakoribb tévhiteket.

Tévhit: tönkreteszi a vitaminokat

Sokan tartanak attól, hogy a mikrohullámú melegítés elpusztítja az ételek értékes tápanyagait, pedig a tápanyagvesztés nem kifejezetten ehhez a készülékhez köthető. Bizonyos vitaminok, például a C-vitamin és több B-vitamin valóban érzékenyek a hőre, ezért főzés, sütés vagy párolás közben is csökkenhet a mennyiségük. A különbség inkább az időtartamban van: mivel a mikrohullámú sütő gyorsan melegít, az étel rövidebb ideig van kitéve hőhatásnak, így bizonyos esetekben több tápanyag maradhat benne, mint egy hosszabb főzés után.

Tévhit: radioaktívvá teszi az ételt

A „sugárzás” szó miatt sokan veszélyesebbnek gondolják a készüléket, mint amilyen valójában. A mikrohullám valóban egyfajta sugárzás, de nem olyan, mint a röntgen vagy a radioaktív anyagokból származó sugárzás. Elektromágneses hullámról van szó, amely ugyanabba a tágabb kategóriába tartozik, mint a fény vagy a rádióhullámok. A készülék elsősorban az ételben lévő vízmolekulákat hozza mozgásba, ettől keletkezik hő, és ettől melegszik fel az étel. A folyamat nem teszi radioaktívvá az ételt, és a melegítés után sem marad benne veszélyes sugárzás.

Tévhit: veszélyes előtte állni

Egy jól működő, sértetlen készülék mellett nem kell tartani attól, hogy veszélyes lenne a közelében állni. A mikrohullámú sütők ajtaját és ablakát úgy alakítják ki, hogy bent tartsák a hullámokat, ezért normál használat mellett biztonságosan figyelhetjük, hogyan melegszik az étel. Ez azért is hasznos, mert a nagyobb adagok és a fagyasztott ételek ritkán melegszenek át teljesen egyenletesen. Ilyenkor érdemes időnként megállítani a készüléket, megkeverni vagy megfordítani az ételt, majd folytatni a melegítést.

Tévhit: ugyanúgy lehet benne főzni, mint a tűzhelyen

Gyors melegítésre kiváló, de nem ugyanazt az eredményt adja, mint a sütő vagy a serpenyő. A pirult, karamellizált ízekhez magas, száraz hőre van szükség: ilyenkor indul be az úgynevezett Maillard-reakció, amely a sült húsok, pirított zöldségek vagy ropogós kenyerek jellegzetes ízét és színét adja. A mikrohullámú sütő ezzel szemben elsősorban az ételben lévő vizet melegíti fel, ezért inkább átforrósítja az ételt, mintsem megpirítja. Vagyis egy fogás teljesen átmelegedhet benne, de nem kapja meg azt az aranybarna kérget és mélyebb, sült aromát, amit hagyományos sütéssel vagy serpenyőben érnénk el.

Tévhit: ugyanúgy melegít, mint a sütő

Valójában természetes jelenség, hogy egy mikrohullámú sütőben az étel nem minden pontja melegszik át egyszerre. A hullámok nem egyenletesen oszlanak el a sütőtérben, ezért alakulhatnak ki melegebb és hűvösebb részek. Éppen ezért érdemes 30-60 másodpercenként megkeverni vagy átforgatni az ételt.

Tévhit: bármilyen műanyag doboz biztonságos benne

A fémmel valóban óvatosnak kell lenni, de ez nem jelenti azt, hogy a műanyag automatikusan jó választás. Melegítés közben a zsírosabb, olajosabb ételek bizonyos pontokon nagyon gyorsan felforrósodhatnak, ez pedig elősegítheti, hogy a műanyag edényből nemkívánatos anyagok oldódjanak ki. Különösen a régi, repedezett, elszíneződött vagy sokszor használt dobozokkal érdemes vigyázni, mert ezek könnyebben sérülnek, és melegítéskor nagyobb eséllyel engedhetnek ki mikrorészecskéket vagy adalékanyagokat. Ha tehetjük, válasszunk inkább üveg- vagy kerámiaedényt, műanyagból pedig csak olyat használjunk, amelyen egyértelműen szerepel, hogy mikrohullámú sütőben is biztonságos.

Képek forrása: Shutterstock/Unsplash